A Mezőtúri Felsőoktatás fél évszázada

Létrehozva: 2013.03.28 22:10

A Mezőtúr városban működő hajdani főiskola és szakmai előd intézményeinek 70 éves története csak egy töredék időszak Mezőtúr közel hat és fél évszázados történelméhez viszonyítva. Mégis a korábbi iskolaváros életét a XX. század második felében és a XXI. század első évtizedében jelentősen meghatározta. Az 1943-2010 közötti időszakban először mezőgazdasági középfokú képzés folyt itt, majd ezt később felsőoktatás követte. Az intézmény korábbi működését, az oktatást, a tudományos munkát, az ehhez kapcsolódó termelési tevékenységet, annak eredményeit és a mindenkori munkahelyi kollektíva életét, különböző jubileumokhoz kapcsoltan, több kiadvány is dokumentálja.

A teljes dokumentum letölthető itt

Tovább

A Szeged-Csanádi Egyházmegye története

Létrehozva: 2012.11.28 12:38

Szeged-csanádi EgyházmegyeA püspökség csaknem 1000 éves történetét - alapításától kezdve - meghatározta földrajzi fekvése. Mondhatjuk, hogy az egyházmegye a legkorábbi alapításúak közé tartozik, mert néhány ezt megelőzően létrehozottal együtt még Szent István uralkodása alatt jött létre. Amikor első királyunk államalapító tevékenységének részeként az egyes területek urait sikerült legyőzni és ott a királyi-állami közigazgatást megteremteni, ezt követően kerülhetett sor az egyházi közigazgatás kialakítására is. Valamikor, 1027-1028 körül történt meg e terület nagyhatalmú urának, Ajtony vezérnek a legyőzése a király hadvezére, Csanád vezér által. A Marosvár székhellyel működő hatalmas területen létrehozták Csanád vármegyét, székhelye Marosvár lett, amely nem sokkal később Csanád vezér nevét vette föl.

1030 körül került sor a Csanádi püspökség létrehozására, amely feladattal Szent István a már hosszú évek óta Magyarországon élő, velencei származású bencés szerzetest, Imre herceg korábbi nevelőjét, Gellértet bízta meg. A kiváló fölkészültségű egyházi férfi szerzetes társaival érkezett ide és nagy lelkesedéssel vetette bele magát az egyházszervezés munkálataiba. Az új püspökség székhelye szintén Marosvár lett. Korábban Ajtony vezér idején, már voltak itt keresztény templomok és papok, de ezek a bizánci egyház szertartásrendjét követték. Gellért püspök kinevezésével és egyházszervezésével ily módon a nyugati típusú egyházszervezet jelent meg. Feladatának tartotta az itt élők megkeresztelését, és ebben támaszkodott az egyházmegyei papság mellett a saját szerzetes társaira, akiket az ország más részeiből hívott ide. Nevéhez fűződik a Mária kultusz meghonosítása, illetve a Szent György tisztelet, akinek nagy templomot építtetett Marosváron. Az előbb említett kettős névből eredően gyakran még a 12. században is marosvári püspökségként emlegették ezt a területet és csak a 13. századtól válik általánossá a Csanádi püspökség elnevezés. Gellért püspök a templom és kolostorépítéshez itáliai építészmestereket hivatott és az így emelt épületek a korszak legmagasabb színvonalán álló építmények lettek. Tisztában volt azzal, hogy a térítéshez újabb és újabb egyházi emberekre van szükség, ezért - a korabeli följegyzések szerint, - harminc fiatal magyar oktatását szolgáló papi szemináriumot is alapított.

Tovább

A mezőtúri Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda

Létrehozva: 2012.11.20 21:59

"A szeretet csodát művel minden nap"

A mezőtúri Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda története

Mezőtúr, református város.  A lakosság 80 %-a református, 8 %-a katolikus, 12 %-a pedig más világnézetet gyakorol vagy felekezet nélküli. Ebben a protestáns környezetben igen nehéz feladat egy katolikus iskola létrehozása és működtetése. A lakosság döntő többsége református vallású, méltán nevezik Mezőtúrt második „Kis Debrecennek”. Ebben a városban a katolikus egyházközség óriási erőfeszítések árán tudott, és tud ma is iskolát fenntartani.

A XI. század végén az egyház Túrt a váci püspökséghez szervezte be. A váci egyházmegyéhez tartozó Túr átvészelte a tatárjárást, amit bizonyít az, hogy 1266-ban, mint lakott falut említik.

A középkorban épített plébániatemplomát Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. A XV. század előtti plébánosai nevét nem ismerjük.

Túron a XV-XVI. században már folyt iskolai oktatás a plébánián. Erre mutat az, hogy 1540-ig a túriak közül hatan, a bécsi és a krakkói egyetemeknek voltak hallgatói. Az oktatás a plébániai iskolán olyan magas szinten is mozoghatott, amely alkalmassá tette egyes tanulóit arra, hogy azok felsőbb fokú iskolákat látogathassanak.

Tovább

Információk Szegedről

Létrehozva: 2012.10.04 20:44

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.

Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz. Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és élelmiszer-ipari szerepét erősítették, ma is az ország egyik élelmiszer-ipari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.

Tovább

Főiskoláról menü